Kezdve azzal, hogy múlthéten Zalaegerszegre utaztunk, hát nem minden úgy sikerült, ahogy elterveztük, de sebaj lesz ez még így se. Történetesen a strandcuccokat ugyan abban a pozícióban cipeltük haza, ahogyan levittük (pedig Balcsizás volt betervezve). Viszont Marcusnak az ottani doktor bácsi helyreigazítást eszközölt a kukacán, Bendének meg a nátháját orvosolta. Marcival szenvedtünk két napot, a harmadikra már nem volt semmi gond, szegénykém csak annyit tudott mondni fáááááj a kukaszom. :-((( Szerintünk- látva a szenvedést halmazt- sokkal jobb, hogy most lett hátrahúzva, mint három évesen, ahogyan mostanság szokás. Merthogy ez a kukacdolog a menyegzőjéig sem rendeződött volna az tuti.
Nagy előnye, hogy a szobatisztsága újra nagy erőre kapott. Ugyanis a pisilés a pelusba fájt neki (amúgy is), gondolom, ahogy hozzáért neki. Sikítva-rohanva közölte, hogy PÍSÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍ, úgy kellett rimánkodni, hogy engedje el nem fog fájni, és láss csodát a wcbe elengedte és nem fájt. Azóta is mondja, ha kell neki, hogy pisi, de a kakinál is szól.
Bende pedig egy hetes kora óta küzdött valami nátha féleséggel, ami az estéinket jobban írva az éjszakáinkat keserítette meg. Na ez a doki bácsi ezüst valamivel (most nem jut eszembe) ecsetelte le neki a nóziját, azóta rohamosan javul, már csak vízszerű valami távozik neki.
(egy kis összegzés róla: 3200 grammal volt, amikor hazajöttünk, három héttel később 3880 grammot mutatott a mérleg, ebből egy hét alatt hízott 400 grammot. Szopi rekordja 160 gramm volt egy!!! ciciből. :-))) Szal kerekedünk-kerekedünk!!!)
Majd pénteken jöttünk haza, Apa szombaton dolgozott, akkor anyumnál voltunk, vasárnap pedig a nagypapa jött felköszönteni Marcit és Bendét meglátogatni. Marcus megint előadta magát, nem volt hajlandó egy helyiségben lenni velük (mert persze nemcsak a nagypapa jött, hanem itt volt Buci, Zsuzsi, Andris és Vera is), de a végére természetesen puszipajtások lettek. Nem tudom kinél, hogy van ez, de nálunk menetrend szerinti, ha olyan ember jön hozzánk, akit nem lát rendszeresen, akkor elbújik a hálóba és kb. 20 perc után dugja csak ki a nóziját onnan.
Hétfőtől pedig három hét után Apa elment dolgozni, mi itthon-végre minden a régi kerékvágásba került. Marci dackorszaka lecsengőben, a büntetése, ami engem illetett már a múlté, újra én vagyok az anyucikája (ami az elmúlt időszakra nem volt elmondható, mindig történtek olyan dolgok, amit őt kizökkentették a kis megszokott dolgaiból és rajtam töltötte ---vagy nem----ki).
És akkor a jelen:
A mai napunk sajna ennek a gyönyörű időnek köszönhetően elég katasztrofálisra sikeredett. Az éjszaka nagyon jól telt kétszer kelt, ahogy mostanság szokott hajnali egykor majd legközelebb 4 óra környékén. A reggelünk is jóltelt, míg Marcival a szokásos szeánszunkat csináltuk (felkelés, pisi, kakó, reggeli, átöltözés) ő aludt, majd felébredt, szopizott na és utánnnnna... csak nem aludt el. Amit eleinte betudtam annak, hogy fejlődik a babu, nem aludhat állandóan. Hát ez a tippem nem jött be. Ugyanis jött az eső és ő ugyanúgy, mint a bátyuskája emiatt volt igen zaklatott állapotban-értsd csak sírt csak sírt csak sírt. Még szerencse, hogyMarcit anyum elvitte így erről a koncertről legalábbis egy részéről lemaradt. :-) Igen, egy részéről, ugyanis még mindig tart.... .
Ilyenkor mindig erre az idilli pillanatra gondolok:

Marcus is jól van már. A kukaszkája :-) már nem fáj pisilés közben, de továbbra is kitartóan wc-be pisil, viszont a fürcsi vízbe való kukachuzogatás még nem barátja.
Azonban, mire sikerül beillesztenem ezt a bejegyzést a jelen már múlt eltelt egy nap.... :-))))))
Képek az elmúlt napokról:

anyát a wc-n is imádom!!!!!


Huhuuuu, tudok ám ilyet is!!!!

egy úr alvás közben is úr :-)

Testvérek???? :-)

na, kire hasonlítok?

egy szép pillanat...
1 megjegyzés:
Na mar hianyoltalak:)Olyan szepek a sracok,hogy nem igaz!
A kep rolatok fantasztikus!!!!!!!
Orulok,hogy jobban vannak a sracok es ujra a "regi" kerekvagasban..:D
Megjegyzés küldése