Az ünnepek

Először Boldog Új Évet szeretnék kívánni minden blogolvasónak!!!!! Igazából ez is tegnapi bejegyzés akart lenni, de annyi programunk volt, hogy lemaradt. Na, de akkor szépen sorjában.

Szent esténk igen meghittre sikeredett, ámbár a lelkem mélyén egy picit féltem is tőle. Születésemtől fogva, azaz majd 30 éven keresztül nagycsaládban ünnepeltük ezt a szép napot. Ugye apum, anyum, nagyszüleim, dédszüleim, barátok között is majd 10 ember ült az ünnepi asztalnál. Aztán szépen lassan elkezdtünk fogyatkozni. Nehéz az ember érzéseit szavakba önteni, mert imádom a családom és gyönyörű volt ez a napunk, de nekem hiányoztak hangulatok, illatok...valami a régiből. Valószínűleg ezt is elvitte édesapám magával, mint ahogy sok mást is... . Sok készülődésre nem volt időnk, de mégis olyan flottul ment minden, míg a fiúk délután aludtak (és most Marcus is aludt két órát) Dani becsomagolta az ajándékokat, majd míg fürödtek elkészítettem a vacsorát. Vagyis csak a sült részét. Megvacsoráztunk, ami nem kis túlzással, de isteni lett, majd jött az ajándékozás. Szeretem az arcukon látni a csodát, amikor megpillantják a becsomagolt ajándékokat. Éssss elkezdődött a mi kis játék összeszerelős, szaloncukorevős, zenét hallgatós meghitt, belső ünnepünk. Csak mi és a fiaink.

így kezdődött minden reggel

sütőtökkrém leves

Libamáj Calvados mártással

várjuk a Jézuskát

ajándéközön

szemlélődés

nekiestek az ajándékoknak

egy könyv mindig jól jön

hát még kettő

a játék a gyereké, az összeszerelés apáé

nagy család

ünnepi Sebilak 21. hét

Karácsony első napján tesómhoz mentünk ebédre. Nagyon jókat kajcsiztunk, no meg hát azok az isteni sütemények. Kata életében először csinált zserbót, valljuk be kár lett volna kihagynia. :-)))))) Annyira nagyon finom volt! Itt is volt egy kisebb fajta ajándék dömping. :-))))

a három jó madár

Lóci

:-)

a szemük se áll jól

az ajándék dömping

26-án Dani édesapjához és családjához mentünk szokás szerint. A töltött káposztát valami mennyeien tudja Buci készíteni, be is laktunk tisztességesen. A süteményekről már ne is beszéljünk. :-)
27-én Zalaegerszegre utaztunk Dani édesanyjához, és 29-én reggel jöttünk haza. Ide is megérkezett a Jézuska. :-)

Tegnap 31-e tiszteletére elmentünk a fiúkkal moziba, megnéztük a Csizmás a kandúrt. Aranyos, de egyszer nézhető mesefilm. A fiúk végigülték, néha kommentárokat fűzve a filmhez, mint ez nem is a Verda felkiáltás vagy a Shrek, mikor jön kérdés. :-)))))))))))) Aztán hazajöttünk, megfőztem a virslit vacsira, előkészítettem a lencsét és kimentünk a Vörösmarty térre, hátha átragad némi szilveszteri hangulat, de akárhogy kerestem nem jött. Utáltam, hogy hideg van, nagy volt a tömeg és nem utolsó sorban nem értem, miért kell ilyenkor kötelezően a trombitával a másik képébe harsogni.....rájöttem én vagyok a szilveszter Grincse.... . A fiúk este 10 környékén elaludtak, nekünk sem kellet sok, fél körül már mi is mély álomban voltunk. Pontban éjfélkor megébredtem, felébresztettem Danit, köszöntöttük az újévet és aludtam tovább. Tökéletes szilveszter volt.
Aztán ma már elseje van......nem szeretem, mert holnap már munka nap. Dani megy dolgozni és én úgy érzem bár együtt voltunk, de nekünk ez most kevés volt.