Az egész ott kezdődik, hogy Marcit múlthét csütörtökön hazaküldték az óvodából hányással. Nagyon örültem neki mondanom sem kell. Kérdeztem van-e járvány, mire a válasz az volt: orvosi papírokat nem láttak, de a gyerekek mesélték, hogy hánytak az éjjel...nem minősítem inkább kedves szülő társaimat, de ezennel köszönöm meg, hogy sikerült a fiamat megfertőzniük. Az érdekes az volt, hogy otthon többet nem hányt, nem ment a hasa, látszólag semmi baja nem volt, egy kis hőemelkedést kivéve, no meg, hogy sápadt volt, de ezt tőlem örökölte ritkán látni pirospozsgásan.... .
Azt hittük ennyi, de szombaton Bendu is hányt egyszer, igaz ő meg előtte futkározott, amitől elkezdett köhögni és azt hittük csak felfordult a gyomra. Mert hogy neki se volt utána semmi baja. Néha megemlítette, hogy fáj a pocakoooom. Ám,de vasárnap szülinapi parti volt nálunk, és Dani fánkot készített, amiből vagy 5 darabot, de lehet 6-ot is benyomtam úgy forrón-melegen jóóó kis házi barack lekvárral. (persze mindezt pironkodva írom le, mert a szénhidrát diétába nem igazán fér bele, na dehát kellenek ilyen elhajlások. Ugye????). Éjjel egyre már totál szarul voltam, de a fánkra fogtam és megesküdtem soha többet nem eszem. Akkor még csak a gyomrom fájt. Semmit nem aludtam akkor éjjel, csak forgolódtam és Sebi is élénken a tudtomra adta, valami nem igazán jó. Reggelre nálam is előjött az egyszer hányunk műsor, de míg a gyermekeim ezek után jól voltak, én csak lézengtem. Erőm kb. 0, csak feküdni tudtam és nyögni....hőemelkedésem is lett természetesen, amit én ezerszer szarabbul viselek, mit ha 39 fokos lenne a lázam. Eléggé puhapöcsinek éreztem magam, de ma reggelre újra 100%-os vagyok. Jó-jó enni nem igazán kívánok még mindig, megpróbáltam egy kis joghurtot müzlivel lenyomni, végülis fél óra alatt sikerült is. :-) Éssss nemrég hívott testvérem, hogy Lőrinc is hányt a bölcsiben, de nála már hatványozódott, mert neki sikerült már kétszer kiadnia a dolgokat. Mikor lesz már ennek a hányós szarnak vége?????? Szeptember óta a családunkban lakik konkrétan, nekem sikerült immáron harmadszorra beleesnem...és ráadásként folyik az orrom, fáj a torkom és köhögök....ésésésés.
1 megjegyzés:
jajj, naaaa
ebben az egész leírásban az a legcarabb, hogy voisszaköszönő formátumot olvasni ki belőle.
jujj, ami nálunk is volt dec. végén.
nem kérnék repetát.
kívánom, hogy jó darabig ez az elmúlt eset sorozata legyen az utolsó felvonás.
Megjegyzés küldése