egy kis ovi

Egy kis ovi...az oviban minden más. Ott vannak a barátaim, sokkal finomabb az étel, sokat tanulok és játszok. Ezzel szemben itthon csak Bendu van, aki pont azzal a kalapáccsal akar játszani, amivel én, aki nem enged csigaházasat játszani, vagy épp a kacsás adót akarja nézni, amikor én a Minimaxot. És igen az ételek is sokkal finomabbak. Ha azanya kérdi Emese nénit, hogy jól ettem-e, akkor a válasz rendszerint az, hogy -Ó, hát a Marci MINDIG jól eszik. Ilyenkor gondolkozik el azanya, ez hogy lehet. Mert itthon alig eszem...alig...szinte semmit. És igen az oviban sokkal jobb festeni, rajzolni, játszani, mert itthon hiába könyörög azanya, hogy rajzoljunk, én nem akarok. Vagyis mióta oviszünet van-sajnos, mert hiányzik Panni-azóta megkönyörültem rajta és elég szépen alkotok neki.:-)
Az oviban amolyan alkalmak is voltak, mint anyák napja vagy tanévzáró. Mindegyiknek a lényege az volt, hogy az oviban tanultunk szép verseket, mondókákat, énekeket és azt előadtuk. Az anyák napi vers azanya szerint nagyon gyönyörűségesenszép volt, mert amikor mondtam neki sírt. A tanévzárón is képes volt meghatódni, én csak annyit láttam, hogy vagy körülnéz, hogy látja-e őt valaki, de lehet bizonyosságot akart nyerni nemcsak ő könnyezik, vagy vadul rágózott a zokogást levezetendő. Mindegy is, jó volt szép volt az első óvodai évem, és igen nagyfiú lettem, mert szoktam mondani- Anya látod már megnőttem. Igaz?

Óvoda képekben:

Az első kirándulás szeptemberben. Azanya nagyon féltet, minden gondolata körülöttem forgott. Jajj, nehogy elhagyják, jajj jól érzi magát, jajjjajjjajj...







Az ovi:








Majd jött a Mikulás:









Karácsony, előadás anyával:



Az oviban minden csütörtökön van tornaóra:





Az oviban aludni is szoktunk:



Ésss jött március 15.:










A csodálatos anyák napja:







Tanévzáró előtt voltunk még kirándulni:









Végül a tanévzáró: elindult a pettyes katicabogárka...












Itt a vége, fuss el véle! :-)