Murphy

Murphy-szerintem alacsony, nagyon vékony, szinte pálcika kezei lábai vannak, pár szál haja és gúnyosan tud kacagni. Szóval ismét vendég nálunk. Bendu ugye itthon hétfő óta. Dani tegnap elutazott Balatonra konferenciára, erre hívnak az oviból, hogy Marci belázasodott. Dokihoz nem tudtam lemenni, mert autóm nincs és nem csupán lustaságból, de két gyereket végigrángatni a bkv-n....na erre én nem vállalkoztam. Erre Bendunak hasmenése is van. :-((( Illetve tegnap is fosizott és ma is folytatta, ami mára kiderült, hogy enterális, mert a Zuram is hány és fosik....tegnap még reménykedtem, hogy a Spiropenttől megy a hasa....Az nem lehet, hogy annyira balfék család legyünk, hogy október eleje óta harmadszorra is elkapjuk. :-(
Marcinak fogalmam sincs, mi baja. Kérdem, mi fáj, akkor a homlokát mondta eleinte, persze a láztól. Mára semmije nem fáj, nem köhög, az orra sem folyik--leszívtam neki és semmi azaz 0 , ami lejött. Nos?
A slusszpoén, hogy mára a védőnőhöz lett volna 10-re időpontom, persze lemondtam. Holnap segítenem kéne az autóvételben, s mivel az én nevemre kerül így pénteken is nekem kell az okmányirodába mennem.  Jah veszünk egy autót, nem új, 10 éves és Suzuki, de a mienk lesz, saját erőből. :-) Pluszba délután meg az oviban lesz munkadélután.

A lényeg, hogy pocakbaba tegnapelőtt óta olyan bulit tud rendezni, hogy este már a kezemet is meg/lerugdosta. :-)

sikerült

Sikerült felvennem, amint Bendu énekel, télapós (bocs mikulásos) dalt. Mindkettő arany alma-mogyorós. :-))))

Íme:

Éssss rájöttem imádja magát. Ugyanis megmutattam neki, milyen szépen énekel (hallatszik, hogy nem az édesanyjától tanulta), na azóta egyfolytában magát nézegeti a telefonomban. :-)))))

Bendő szótár: 

opan-ott van

eccer-még egyszer, újra

Bende száj

Ma doktornéninél voltunk délelőtt, mert csúnyán köhögött a hétvégén. Nem véletlenül, jobb oldalon aszmatikus a kilégzése...:-) nem én találtam ki, dottónéni mondta, így a héten itthon van velem. Rögtön beújította, hogy nem akar aludni. Most is Robotokat néz, mert nekem vasalnom kell, amit természetesen alvásra időzítettem, de ez most nem tűr halasztást, így kénytelen voltam lefoglalni...túl a könyvlapozgatáson és gyurmázáson...
A lényeg, a lényeg vittünk könyveket, hogy nézegessük: mindenkin, akin piros sapka van az Mikulás. A Mikulásnak lovacskái vannak, hiába bizonygattam, hogy az rénszarvas. A tehén vagy boci az bizony szamár.

És énekel: "-zsák, zsák teli zsák piros alma, MOGYORÓ"----az aranyágnak tuti nincs értelme. :-))))))  Vagyis, van de ugye a másik az meg "van zsákodban minden jó piros alma , mogyoró..."
ha sikerül felveszem, ahogy énekli

Legkisebbik ugrifüles egyre többet mocorog, most már mindennap bejelentkezik, hogy ő itt van, róla ne feledkezzünk meg. :-)))

17. hét, +2,1 kg

Ééééés nem tudok semmi újról beszámolni. Vagyis bizton feljegyeztem a naptárba tegnap, hogy MEGMOZDULT, de mára már ebben sem vagyok biztos. Ami humoros, hogy így harmadik gyerkőccel a pocakban ilyeneken tudok dilemmázni. Valahogy az első kettőnél olyan egyértelmű volt minden, de Vele semmi sem olyan egyszerű. :-) Amúgy annyira nem mozgatna a dolog, ha a kiskönyvbe nem kéne bejegyeztetni e fontos dátumot. Apropó fontos dátum, december 6-án megyünk genetikai ultrahangra és remélem pont kerül (és nem vessző) a dolgok végére, ki is viccesedik odabent.
Híztam 30 dekát, ami nagyban köszönhető a vasárnapi szénhidrát napnak, de azóta jó kislány voltam és nem zabáltam, pedig néha elfog a vágy, hogy kekszet keksszel egyek. :-) Na majd holnap!!!! A Zurammal étterembe megyünk, annak a celeb olasznak az éttermébe. Tavaly is ott ünnepeltünk, idén is ott fogunk, igaz, ami igaz nem olcsó, de nagyon finom!!!

Éééés az utánozhatatlan Marci száj:

Tegnap jöttünk haza a karate edzésről, amikor is az autóban elmélkedtünk apa születésnapjáról.  Persze semmi fontos dolgot nem árultam el, mert már ezzel fogadta este az ajtóban: -Tudok valamit, de nem árulhatom el, hogy holnap születésnapod lesz. Na, de a poén:

Marci: -Menjünk holnap a dm-be, mert akarok apának ajándékot venni.
A: -Jól van, majd ovi után benézünk. Mit szeretnél venni?
M: -Hát szemüveget!!!
A: -De hát kincsem apának van már szemüvege. (jelezném kettő is)
M:- Jajj, de anya, amikor apa olvas, akkor olyan nagyon furcsán néz, kell neki a szemüveg. :-))))

Ezen a napon...

...ünnepel egy család, mert 33 éve, 1978 november 25-én megszületett nekik Ő. Ő, aki 33 éve még nem sejthette, hogy a krisztusi kort elérvén házas ember lesz. Nem tudhatta, hogy két gyönyörű fia lesz, akik minden este a kulcs zörgésére a zárban mindent eldobva rohannak, s mondják ki egyszerre azt a bűvös szót APA. Nem sejthette, hogy nagyobbik fia énekli majd neki ezen a jeles napon a Boldog Születésnapot, egy kicsit akadozva, egy kicsit szégyenlősen, de világ összes szeretetével!!!

"A krisztusi kor… Félelmetes és egyben gyönyörű. Toporgó percek lassulása, ez a pillanat. A Tiéd, s általad a miénk is. Lelked kutat. Keresi önmaga tükörképét. Szavakban, tettekben, ki nem mondott gondolatokban… végül megtalálod. Tinta vagy szíved által, egyre megy. Hisz mindkettő tiszta, még ha az út, amin jársz, olykor poros is. A krisztusi kor..." 


Boldog Születésnapot Neked a világ egyik legnagyszerűbb Édesapjának!!!!

szösszenet

A hétvégén semmi extra nem történt. Marci kapott egy szép téli cipőt, egy vagyonért. Tudom mindig is a gyerek holmik voltak a legdrágábbak, mert a szülők képesek vagyonokat áldozni, de Marcinak mese nincs bokafogós-suppinált cipőt kell vegyek, ha esik, ha fúj....és bizony ez a szép darab 11990 forintunkba került. Besenyő Pista bácsit idézve: Nooooormális???? Nem, de nem tudunk, mit tenni.
Tegnap meg extra szénhidrát napot tartottunk. Zseniálisan kitaláltam, hogy gulyáslevest készítek palacsintával vasárnapra. Aha, de közben leszerveztem Marci névnapjának utolsó felvonását Katiéknál. Kati készített amerikai csokitortát, Dani püspök kenyeret, én palacsintát.....nos az édességtől most undort kaptam...pedig minden nagyon finom volt.
A fiúk meg egész hétvégén nyígtak, sírtak és verekedtek....na, de azért egy kis szösszenetet sikerült Marcinak elejtenie, ezzel kívánok vidám hét kezdést mindenkinek!

-Apa: Marci, hol fogsz lakni, ha felnőttél?
 -Marci: Hát a Panninál!!! :-)))  

Ebből is látszik, hétvégén nemcsak verekedett, de meglehetősen humoránál is volt a fiatalember.

:-)

Délelőtt nagy bevásárlást tartottunk (Marcinak vettünk télicipőt), majd haza fele az autóban épp elbóbisklotak volna, amikor megérkeztünk. Marci nagyon fáradt volt és közölte:

" Anya, nem bííírom tartani a szemem!!! :-))))

16. hét , AFP, +1,8 kg

Ma reggel jelenésem volt ismételten egy kis vércsapolásra, ugyanis minimanó pocakbaba betöltötte a 16. hetet és ilyenkor veszik le az AFP-hez  és a Hepatitiszhez a vért. Jah és éhgyomorra kellett menni. Ami soha, de soha nem okozott gondot, de ma annyira meg akartam volna inni a kávém és olyan éhes voltam azt hittem megpusztulok. Máskor meg csak 10-kor jut eszembe reggelizni. Fiúkat gyorsan elszállítmányoztam a dolgozójukba-kivételesen Bendu ma bent reggelizett-aztán elrobogtam. Semmi extra nem volt. ugyanaz a kedves hölgy vette a vért, és profin, ahogy a múltkor is. Mondjuk nem volt egy épületes látvány, amikor beléptem és épp egy ájuldozó hölgy feküdt a kanapén, szegény nem bírta. Eszembe is jutott Marcival való pocakosságom, amikor mindig akadt valaki, aki kísérgetett ide-oda. Na nem azért mert béna lettem volna, hanem csak úgy kedvességből. A harmadikra maradtam én és a pocaklakóm.

Ami tetézte az éhségemet az a fejfájásom. Tegnap óta fáj a fejem (az is igaz nem túl jó napokat élek, de ez más tészta) és megfigyeltem, hogy szerintem a szmogtól van. Konkrétan itt Pesten alig lehet látni a kosztól a levegőben...múltkor is pont szmog riadó idején fájt a kobakom. Ma tuti nem megyünk a skacokkal sétálni.

Bendu és a bölcsi:

Nagyon szereti. Minden reggel elmondja, hogy ma megy bőcsibe, és  Gejgővel és Nócival (Lóci) fog játszani. Ma a liftnél azt is megemlítette, hogy gyurmázni fog és a cumiját odaadja Timi néninek. Beértünk és Lóci hangosan kiabálta: Megjött Bebeeeeeee! Annyira édes volt. Viszont nem hajlandó enni. Jó azt itthon is megszoktuk már, hogy a két fiú annyit eszik összesen, mint egy veréb, de az azért szíven ütött, hogy én fizetem az 500 forintot naponta és ő nem eszik. Az is egy másik kérdés és nem igazán értem, hogy 5 napból 3-szor tuti főzelék van. Miért?????? Tegnapelőtt karalábé főzelék volt, ma brokkoli főzelék-nem azért,de nekem is pfúúúúj. Szeretem a karalábé levest, meg a brokkoli krém levest, na de mindezt főzelék formájában.... Plussz hétfőn csirkemáj, mert hogy ez is szerepel kéthetente az étlapon. Miért? Azért elég kevés gyerek eszi meg a májat. Ésss akkor hallgatom a híreket, hogy januártól lehet térítéses lesz a bölcsődei ellátás, azaz fizetni fogok a semmiért. Jó-jó tudom itthon is tarthatnám, na de ha közösség érett és szereti a gyerekeket, miért tenném ezt? Csak továbbra is puffogok magamban...

a tegnapi nap folytatása

Erre szokták mondani minden jó, ha vége jó. Tesóm adta az ötletet, mi lenne, ha felhívnám ex sógoromat (továbbiakban P), hátha tud nekem kerék ügyben segíteni. Mint kiderül Budakalászon dolgozott, de fél 3-ra megérkezett mentőangyalként. Elrobogtunk az ovihoz, megállapította, hogy ez egy lassú defekt (azért, milyen szakkifejezéseket nem tanul az ember) és ő is inkább lecserélné a pótkerékre, bár lehet el tudnék még evickélni a gumishoz. Jah a bűnös egy csavar volt, ami szépen beleállt a kerékbe...Na, ami következett fél órában az összes rekeszizmomat megmozgatta. Lévén egy majdnem új nyugati autóban az a nyamvadék pótkerék, nem a csomagtartóban van elhelyezve, hanem az autó alatt felhelyezve, amit egy csavar tartott. Persze már az rejtély volt számomra, hol találom a  csavarhúzót, de P kitűnő érzékkel rátapintott, hol kell keresni. No csavar kivadászva, gumi leesett, na de azért ilyen könnyen nem adta magát, mert egy ilyen kampós izéra volt rárakva...egy szó, mint száz az autó alatt hasalt 5 percet, mire kibányászta. Jupiiiiiii, meg van a kerék. Aha, de hol az emelő, a kerékkulcs. ÁÁáááááááá, ezt nem hiszem, kerestük, mint az őrült, mire drága párom felvilágosított, hogy annak az autónak van egy használati útmutatója, és abban a napnál is világosabban le van írva, mit hol találunk...khmmmm. Szóval a pótkerékkel leesett egy dobszerű valami, amiben megtaláltunk minden további szerszámot. Innen pikk-pakk ment minden, mintha világéletében kerekek cseréjével foglalatoskodott volna. Azért megállapítottam, hogy ha az autó pálya mellett ért volna ez a kis malőr, fogalmam sincs, ezt mind, hogyan kiviteleztem volna. Már attól röhögő görcsöt kapok, ahogy elképzelem, amint pocakosan hempergek tipp-topp ruhában a kocsi alatt...:-)

Persze a nyamvadék gumisok nem tudtak fogadni, jobb esetben is holnapra tudták volna megcsinálni, így P közölte menjek el csavarogni, addig a kereket elviszi, majd jelentkezik. Csavarogni???? Mennem kell a pici fiúkért (mostanában én hozom el Lócit is a bölcsiből), majd spuri Marciért, el karatéra, úgy éreztem fejem tetejére került minden. DE még oda sem értem a bölcsibe már hívott, hogy kész a gumi, dédinél találkozunk. Így fejeződött be szerencsésen a sztori, mert 15 perc alatt helyre rakott mindent és újra úgy éreztem béke honol lelkemben.

Azért ebben volt jó is: most már biztosan tudjuk, ha baj van van kire számítanunk. Dani apukája is egyből segíteni akart, P is, sőt még Dani testvére is, csak neki nem volt aznap autója. Köszönjük!!!

Viszont a fiúk annyira jóóók voltak tegnap. Bendutól megtudtam, hogy Gejgővel játszott a bölcsiben (édes volt, ahogy mondta és az a kisfiú is egy energia gombóc, Timi nénit nem irigylem), Marcitól pedig, hogy a karate egy rendkívül unalmas sportág....:-)

Update a tegnapihoz: a fiatalember, aki megállapította a bibit, igen helyes volt, de a Zuram a leghelyesebb a Földön!!!! ;-)))

A mai nap

A mai nap elég érdekesen indult és még közel sincs vége. Kezdődött, hogy Marci kamaszkorát éli, és dacol ezerrel. Szétpakolja pillanatok alatt a játékait, na de össze minek. Ezért mondjuk MINDENKINEK, hogy nem pakolunk gyerek helyett, mert ez a következménye. (itt egy nagyon mérges szmájli) Ugyanis történt, hogy ma reggel is csak kereste a sípját, aminek következményeként szét dobálta az összes legóját, és az újonnan kapott gombfoci készletét. Fél órán át könyörögtem pakolja össze, majd utasítottam, végül fenyegettem, hogy összepakolom én, de akkor kidobom. Szerintetek????? Pedig esküszöm 20 percig abszolút türelmes voltam. Az, hogy elkezdett füllenetni és az öccsére fogja, holott az orrom előtt dobálta szét...no efelett simán elnéztem volna, HA pakolt volna. De nem. Így fogtam összepakoltam és "kidobtam". Ezt a dacot folytatva, nem volt hajlandó öltözködni (mondjuk ez meg sem lep, mert elég kényelmes férfira sikeredett)....itt már azt hittem sírok. Ismét a körforgás, könyörgés, utasítás, zsarolás-így az esti mese is ugrott, én öltöztettem fel 8 után 10 perccel. Jelezném az ovit bezárják félkor. Na felvették a cipőjüket, kabát indultunk volna, ránézek Bendura, és félve megkérdem: - Hol a cumid? -Ejment ojszágba. -Hova???? -Ojszágba. -Cumiországba? (Marci cumija odaköltözött. :-))) -Igen! -Na, neeeeeee! Fiúúúúúúk cumi keresés. Hát nem találtuk, ami egy dolog lenne, de Bendu visított, hogy ne keressük, mert elment.... Ő, aki létezni nem tud nélküle, és csakis a fehér kék felhős cumi jó neki. Na nem tudtam, mit tenni, mert el kellett indulni, ugyanis ekkor már 8.25 volt. Bár kíváncsi vagyok bölcsiben hiányolta-e, mert ugyan bevittem egy kéket, de az nem fehér és nem felhős..... . Gyerekeket villámsebesen bekötöttem az autóba, ezerrel elszáguldoztunk az oviba, örültem mint majom a farkincájának, hogy még nyitva volt. Jövünk Benduval ki, ránézek a jobb hátsó kerékre, lapos....na itt eldurrant az agyam, káromkodtam magamban egy sort, majd felhívtam Danit, mi légyen, merthogy alapjáraton nem tudok kereket cserélni, nem hogy terhesen....és ekkor már 8.45 volt, Bendu 9-re jár bölcsibe....ÁÁÁááááááááááááááá! Ami a poénos, hogy tesóm többször megállíptotta, hogy laposabb, de Dani mindig azt mondta nem. Így egy picit paráztam, hogy én látom laposnak vagy sem, mert ha idecsődítek bárkit is és kiderül, hogy ez nem gáz, na égtem volna. Így kapóra jött, hogy egy helyes fiatalember szállt ki az ovinál autójából, aki amikor megkérdeztem segítene-e egyből készséges volt. De ő is megállapította a tényt, hogy valahol luk van.....Na elmentünk villamossal, amit B nagyon élvezett én kevésbé, mert elment 720 forintom rá és a 2,5 perces út 20 perces lett.

Autó, most ott vesztegel az ovi előtt és erős férfi kézre vár, aki felhelyezi a pótkereket, amivel ÉN elevickélnék a gumishoz....

Amúgy negyed négyre Benduért kell mennem,el a Katihoz, B-t lerakni, oviba Marciért, el karate edzésre, vissza Benduért, majd a végén haza...a gondolatba is lefáradtam, mert valahova a gumist be kéne illeszteni, de apósom 2-kor végez, fél 3-3, mire ideér....

15. hét+1,9 kg

Ha péntek, akkor hét forduló. Most pocakot is fotóztam, ami már azért kezd növögetni. Babuc is biztos jól van, vagyis a laboreredményeim, EKG tökéletes, vérnyomás oké (hál az égnek egyelőre letudtam ezeket a sokkörös vizsgálatokat). Egyedül a szívhangját nem akarta megmutatni: vicces egy gyerők!!! :-) De persze meg van!!! Éééééés, mintha tegnap meg ma éreztem volna. Történt ugyanis, hogy egy szép keresztelőre voltunk hivatalosak, evangélikus szertartás szerint. Mint az kiderült az evangélikus szertartás alatt nagyon sok ének van, és úgy néz ki ez pocaklakónak bejött!!!! Tegnap meg az X-Factor alatt véltem felfedezni ŐT! :-))) Na a hallását nem tőlem örökölte! 

Marci már nagyon várja, minden este így köszön el meseolvasás után: -Most megyek és adok puszit anyának Bendunak és a tesónak. :-)

Pocaklak:

Fiúk:

Jóóól vannak. Bendu már járt egy hetet a bölcsibe, Marci is kezd oszlopos tagja lenni az ovinak. Voltunk védőnői státusz vizsgálaton, ahol kiderült (na nem azért mert az enyémek) okosak, szépek, együttműködőek. Az átlagosnál kifinomultabb Marci hallása-amit nem tudom én, hogy nem vettem eddig észre,  a szeme sajnos viszont úgy néz ki rossz. Így lesz még egy köröm vele a szemészeten.

Pénteken Márton nap volt. Hát úgy várta már, hogy az oviban őt ünnepeljék (tavaly ez kimaradt, mert a h-f vírus az ideihez képest megcsúszott). Rendes anyuka révén, csütörtökön, miután hazahoztam az oviból-bölcsiből őket nekiálltunk sacher muffint sütni másnapra a kispajtásoknak. Volt két segéderőm, akik imádnak keverni-kavarni. Ha nem lettem volna lökött 24 darab lett volna, de miután gondoltam, jó ha még 5 percet sül, csak 18 lett, mert 6-nak az alja egy kissé kokszosodott.... Meg különben is a névnapban még jó, hogy kap majd tőlünk ajándékot. Kapott is. Lego alapkészletet és egy kicsi McQuennt. Nagyon-nagyon örült nekik, én másnap már kevésbé, amikor háromszor léptem rá egy elhagyott kis darabkára....

14. hét

Picurka pocakban ma töltötte a 14. hetet. Szegényke ismét egy eseménydús hetet tudhat maga mögött, mert szombattól szerdáig hasmenésem volt, görcsökkel tarkítva. Hát nem mondom már én is ki voltam akadva, abba bele sem gondolok szegényke, hogyan élhette mindezt meg. A mozgolódását még nem érzem, illetve vannak pillanatok, mintha ő lenne, de mivel nem egyértelmű számomra, így inkább ezt írom. Kilóim száma ezen intermezzo következtében -10 deka, a múlt héthez képest. A fiú nevek is kezdenek körvonalazódni, persze nekem is vannak favoritjaim, meg Daninak is, amelyek valamiért nem nagyon akar találkozni egymással, de mintha azért halvány találkozási pontok derengenének a távolban. :-) Éééés nagy poén lenne, ha kiötlenénk és kiderülne rózsaszínben kell mégis gondolkoznunk!
Sok helyen azt olvasom most kezdődik a második trimeszter, amit akárhogy számolok nem jön össze/ki nekem (mert nekem a logikus a 16-28-40 lenne). Ha valakinek esetleg van erről pontos infója bátran megoszthatja velem komment formájában (jah persze bármit szívesen veszek). :-))))

Emlékezés

Persze ne csak ezen a napon gondoljunk azokra a szeretteinkre, akik már nem lehetnek csak lélekben velünk, de ez a nap mégis erről szól!


"Olyan szép volt, olyan rég volt. Míg véle éltem, minden óra csoda volt. Minden perc egy drága emlék, nem feledem el!"

Mikulás, Mikulás gyere Mikulás...

Nemsokára Mikulás, így a fiúkkal elkezdtük a felkészülést, a várást. Előszedtük a témába vágó mondókás, dalolós könyveinket. Ééééés Manó blogjából loptam egy nagyon jó pofa Mikulást, neki is estünk, hogy elkészítsük. Nagyon élvezték a fiúk, mert itt aztán mindent lehetett csinálni, vágni, ragasztani, festeni! :-)

Verda 2 a moziban

Vasárnap délután elmentünk megnézni a Verda kettőt. Hát a fiúknak nagyon bejött (nekem kevésbé). Már eleve, amikor Marci meghallotta a mozi szót extázisba esett. Eddig kétszer volt az utolsó Shreken és a Micimackón. Már régóta rágta a fülünket, úgy gondoltuk most jött el az ideje. A legjobbkor. Ugye nekem szombat este óta hasmenésem volt, hát ez kitartott hétfőig, sőt igazából még ma sem tökéletes, de diétázom ezerrel. Így én az első pillanattól fogva azt vártam, mikor lesz vége, mert hát na tudjátok azt hittem be....., mert hát persze egészen a film kezdetéig semmi bajom nem volt. A lényeg a lényeg, a fiúknak nagyon tetszett, főleg a popcorn és az óriás kivetítő, no meg a széken található ital tartó, mert szüntelenül csak ittak. :-))))