Feeds RSS
Feeds RSS

2008. november 25., kedd

Névnap

Egyetlen Édesapámnak Nagyon Boldog Születésnapot kívánok!!!

Ez a nap más mint a többi, ezt te is jól tudod
Másként kelt fel reggel a nap és másként járt a hold
Köszöntünk hát téged, ha már így együtt vagyunk
S ajándékul fogadd el vidám kis dalunk

Boldog, boldog, boldog születésnapot
Kívánjuk, hogy legyen még sok ilyen szép napod

Megint egy évvel öregebb lettél, s bölcsebb is talán
Őrizd meg az emlékeid, s légy nagyon vidám

Köszöntünk hát téged, ha már így együtt vagyunk
S ajándékul fogadd el vidám kis dalunk

Boldog, boldog, boldog születésnapot...

Tavasz után eljön a nyár és ősz után a tél
De minden évben eljön a nap, amikor születtél
Köszöntünk hát téged, ha már így együtt vagyunk
S ajándékul fogadd el vidám kis dalunk

Nagymamámnak és Keresztanyukámnak Boldog Névnapot kívánok!!!

2008. november 15., szombat

vers

Ezt a verset egy másik blogban olvastam, de annyira szép, hogy meg kell osztanom veletek!!!

Várnai Zseni: Úgy megnőttél, szinte félek

Amikor még piciny voltál,
olyan nagyon enyém voltál,
engem ettél, engem ittál,
rám nevettél, nekem sírtál.

Mikor később nagyobb lettél,
mindig messzebb, messzebb mentél,
először csak a kiskertbe,
aztán a nagy idegenbe.

Ha itt vagy is, csak elnézel,
akkor is nem engem érzel,
nem anyádat, nem apádat,
valami más csillagtájat.

Úgy megnőttél, szinte félek,
már a válladig sem érek,
alig-alig hihetem már,
hogy ölbéli bubám voltál.

Én voltam-e óriási,
vagy Te lehettél parányi?
Sosem voltál nehéz nékem,
nem éreztem gyöngeségem.

Melletted most kicsiny lettem,
ágaskodik háta lelkem,
nőni akar, hogy elérjen,
hegyormodig hogy felérjen.

Húzol engem Te fölfelé
mint a napfény maga felé
fát, virágot, lombos ágat -
fölemeled az anyádat.



pisi

Kedves Blogolvasók!

Ezennel tudatom, hogy én Papp Márton Zétény, anyukám és apukám legnagyobb örömére tegnap belepisiltem a bilibe!!!! És még meg is tapsoltam magam annyira tetszett nekem.

Puszi

Marci

2008. november 13., csütörtök

Sajt...

Tegnap Marci elcsent egy hatalmas darab sajtot, és olyan büszkén hozta be a nagyszobába. Kíváncsi voltam, mit csinál vele, hát elkezdte szép komótosan falatozni... Bezzeg előtte a vacsinál a vajas kenyér alatta nem kellett... .












Jajj, de finom!!!!





















Hammm, bekaplak!!!





















Na mi van?
















Hát izé..az úgy volt.....

2008. november 11., kedd

Névnap♦

Nagyon Boldog Névnapot kívánunk pici Fiúnknak!!!! Anya és Apa


2008. november 10., hétfő

korai süketség

Marci ma extrán elemében van pedig még csak negyed 10. Egyszerűen keresi azokat a helyzeteket, amibe én meg tudok őszülni. Valahogy a hallásával sem stimmel valami. A nevét meg sem hallja, na dehogy csak akkor eszméljen fel, amikor határozottam rákiabálok??? Nem szokásom, de amikor a mosogatógépből hússzor húzza ki a késeket (nem a kanalat), és a tűzhely körül legyeskedik, nos ilyenkor számolok tízig és emelem a hangom. Ésss még csak hétfő van!


De szólaljon meg a vádlott is: ftgukiplőplm,imjujjijhghhhhhjjjjhcvffffc


Rájöttem kitalálhatnák azokat a családbarát munkahelyeket, ahova be lehetne vinni a gyerkőcöt, amíg apa dolgozik. Nincs túl sok kívánságom, heti egyszer is elég lenne nekem!

Mindenkinek Kellemes Dolgos Hetet kívánok!

2008. november 6., csütörtök

15 hós lettem én meglepetés e .... blogbejegyzés :-)




Indurka pindurka piciny fiúnkból 15 hós nagyobbacska fiúcska lett. Az összes előnyével és hátrányával együtt. Egyetlen olyan előny van, ami szerintem egyben hátrány is, az hogy ÉRTELMES!!!

Mielőtt azonban belecsapnék a lecsóba egy gyors statisztika: 12 kiló és 81 centi, 7 darab foga van még mindig és 22-es cipőt hord! :-)

Szóval értelmes, honnan veszem? Először is belenézek a szemébe és kiolvasom, mit gondol. Bizonyos esetekben kész szerencse, hogy nem mondja! :-) A kedvencem, amikor szidás közben (bizony ilyen is van) belepislantok óriás szempillái által határolt mély barna szemgolyóbisába és fogja magát és kacsint egyet. Mit teszek ilyenkor? Ez minden esetben az elkövetett tettől függ.

A kacsintásra nagypapa tanította meg, ami most már olyan édes, meg olyan zabálnivaló, de amikor először csinálta, huhh hát egy kicsit bepánikoltam asszem. Története annyi, hogy egy nagyinál töltött hétvége után (anya-apa színházba volt hivatalos, áldoztak a kultúra oltárán) egy hétfői napon ebédeltünk és gyermekünk két kanalazás között serényen elkezdett hunyorogni, de valami félelmetesen. Szóltam neki, hogy hagyja abba ez nem humoros, ő azonban csak nevetett. Majd elölről kezdte. Aznap ezt párszor megismételte. Már el is könyveltem magamban ez biztosan neurológiai eset, és a 15 hós oltáson megemlítem a doktor úrnak. De mit hoz szerencse, oltás előtti hétvégén is a nagypapánál voltunk, amikoris nagymama közölte-Ugye, milyen édesen tud kacsintani? Hát, hogyne, akkor esett le, hogy a gyermekem, evés közben "kikezdett" velem és a hunyorgás valójában a nagypapa féle kacsintás utánzása!

Egy pár képecske azokról a gyönyörű szemekről:




Pár napja önállóan próbál enni, ami annyit jelent, hogy hisztirohamban tör ki, ha segíteni próbálok neki! Íme az első próbálkozások egyike:




Inni is iszik önállóan pohárból, de a végén mindig a földre önti a maradékot. Hiába vagyok ott, és hiába próbálnám megakadályozni, annyira fogja ugyanis a poharat, hogy a végén úgyis a földön köt ki a tartalma. Továbbra is vizet iszik az esetek 99%-ban, a maradék egyben szokott mást is- a kedvence a Fanta!!!-de legalább érthető, miért csak 1%!!!! :-))))

A védőnő a valamelyik nap kirohant terepszemlét tartani és olyan érzésem volt, mintha Marcusnak sztahanovi módszerek szerint kéne elsajátítani a dolgokat-ma kockát pakolunk, holnap színeket tanulunk, holnap után állatok hangját utánozzuk...és karácsonyra doktorálunk..én meg csak néztem rá és elkönyveltem, hogy nem változott semmit az elmúlt egy év során. Sőt még a zsírkréta milyenségébe is belekötött, ugyanis a kerek az nem jó csak a szögletes!!! Hogy, hol él ez a nő???????

Beszéd: a legfelismerhetőbb két szó az adda-adjad, és a nem- következtetnétek ebből a két szóból arra, hogy fiúnk van???? :-)

Szavai: Kati, igen, anya, apa, mama, papa, baba, ide, oda.

Mindent megért, és minden parancsot teljesít is-hellyel közzel. A nevét nem mindig érti meg, lehet rossz hangsúllyal ejtjük?!? :-)

Vettünk neki bilit, szeret rajta ücsörögni, de abszolút nem ért meg még rá. Erőltetni meg nem fogjuk. De kitűnően tárolja benne a labdát, sőt rohamsisakként is funkcionál. Minden csak nézőpont kérdése!

tudom ez a nézés sok év múlva sokat fog érni!!! :-)


Végezetül a kedvenc képem!!! Tiszta apja!!!!!!!!!!!!! :-)))))))))))))))))))))))))

2008. szeptember 25., csütörtök

A mai napunk

Ma idáig nem csináltam mást csak takarítottam Marci után. Kezdte ott, megkaparintott egy papírt, amit millió darabra szaggatott, de te kedves olvasó tuti nem tudnád, ilyen makró méretűre összemarcangolni. Majd következett a tízórai, Dörmiakismackót kapott. Teret engedvén gyermekem önálló evési vágyának, hagytam, hadd egyen. Mikor megláttam, azt hittem elájulok. Az a kevéske csokitöltelék, ami benne vagyon ebben a piskóta szeletben-nos az a fiamon helyezkedett el a füle hegyétől a cipője orráig. És, ha ez mind nem lenne elég a maradék piskóta, ami nem a szájában landolt, művészi pontossággal a konyha minden szegletében fellelhető volt. Persze ez mind azért volt, mert belemerültem a töltött cukkini készítésének rejtelmeibe. Ezek után be a fürdőbe és kimostam a csokiból. Eltelvén egy kis idő megállapítottam egy rejtélyes kórt, aminek a neve: alkalmi süketség. Ugyanis olyan érdekes, ha a DVD tartó kulcsa csörren meg, vagy apa kulcsa a zárban, akkor tökéletesen hall, de ha a nevén szólítom, mert aznap már harmadszorra szórja ki a hintőport, de nem ám a parkettára, hanem a padlószőnyegre akkor nem hall. Vagy a nevét nem tudja értelmezni. Ha netán tán meg is hallja, mert mélyebben-hangosabban szólítom az Urat akkor vagy vad sikításba kezd, vagy hisztis sírásba. Így telt ez a kevéske három óránk idáig, és ilyenkor szoktam feltenni ama költői kérdést: Mikor lesz este 8 óra?

Tegnapelőtt nagymama munkahelyén voltunk, mert Attila bácsi jött fényképezni a gyerekeket (ja anya oviban dolgozik) és gondoltam, mi lenne, ha végre rólunk kettőnkről is készülne egy-két kép. Úgy volt Apa is jön, de ez egy másik téma, mert állandó késésben és rohanásban van. Én naiv úgy gondoltam besétálunk szép ruhában, beülünk hármat kattint és kész. De nem-mert Marci, aki amúgy imádja a fényképezőgépet, főleg, ha a blendéjét kell nyalogatni, most megálljt parancsolt mindennemű vágyának és vad sírásba kezdett. Na gondoltam kisétálunk a teremből, megvárjuk míg jobb kedvre derül és vissza. Nos a visszáig minden rendben ment, de meglátva a fényképező gépet vagy Attilát újra elkámpicsorodott. De, mire is való egy nagyi??? Hát arra, hogy vad ugrabugrálásba kezdett, ami annyira lekötötte Marcust, hogy elfelejtett sírni, így azért mégis sikerült a fénykép projekt vagyis bízok benne, mert a képeket még nem láttam.

És akkor két kép, hogy néha azért segít takarítani:






És ez az isteni felsőtest...:-)

2008. szeptember 22., hétfő

Apa

Hát kérem Apásak lettünk, de nagyon. Eddig is sejteni lehetett, de mostanában ez teljesen nyilvánvaló lett. Kezdődik, amikor Apa elmegy reggel dolgozni és bizony pityorgunk utána. Majd az a felhőtlen jó kedv, amikor meghallja a kulcscsörgését a zárban-egy ezcsakazapucilehet mosoly jelenik az arcocskáján, és már rohan is az ajtó felé. Innentől kezdve spaklival nem lehet lekaparni róla. :-) Mert ugye anya nem tud olyan jól duplóból tornyot építeni és anya Bori barit se tudja olyan jól olvasni, mint Az APA! Majd jön a fürcsi idő, ami szintén eme hímnemű lénnyel képzelhető csak el a világon. Ha netántán úgy adódik, hogy csak a zanya van itthon, akkor nem pancsol, nem vigyorog, csak ül, mint egy rab, aki várja az ítéletet. Elalváshoz eddig legalább anya kellett, de nem tegnap óta nem. Addig vergődött, magyarázott, mutogatott, míg oda nem feküdt mellé, mikoris gyönygyösgyönygyösgyöngyvirágunk becsukta a szemét, odadugta fejét az ő fejéhez és már szuszmákolt is. Majd végül következik az éjjel, mert mióta nem tart igényt a zanyára azóta Apa mellé bújva aludni a legeslegjobb a világon. Mert APA is csak egy van.

És, mire nem kell a teremtéskoronája? Tisztába tevéshez, reggelihez-ebédhez-vacsorához (gyakice ezt tök mindegy ki adja, csak sok legyen és finom-illetve a kenyérféléket még az apa kedvéért sem eszi meg).

Mit tanult ebből a Zanya? Jöhet a tesó. :-)

2008. szeptember 21., vasárnap

2008. szeptember 17., szerda

Az én okos fiam!

Marci nagy cumikirály még mindig, és nem is áll szándékomban egyenlőre leszoktatni. Tudom vannak ellenvélemények, de ha nem adtam volna neki oda anno, akkor a cicim már tuti lecsatlakoztatható lenne. A lényeg, hogy ma, csak annyit látok berohan a hálóba, majd ki hozzám és veszettül mutogat. Nem értettem. Próbáltam a tárgyakat nevén nevezni, szegénykém meg csak veszettül rohan ide-oda és közben magyarázott ezerrel. De nem értettem, na erre veszett kíváncsi lettem és gondoltam bemegyek vele, erre kiderült, hogy azt akarta, hogy az asztal tetejéről vegyem le neki a cumiját. Olyan boldog lett, amikor odaadtam neki!!!

A másik, a kiságyának a középső két rácsát kivettem. Az egyik fórumon, amit olvasgatok pont ez volt a téma. Nos, tegnap próbaképp kivettem, hát annyira nem érdekelte őt, de ma a kiságyában volt a hatalmas macija, (kb. két fejjel magasabb, mint ő)és úgy gondolta, hogy ő biza kiráncigálja a kis lukon a nagy medvét. Hát dolgozott a lelkem vagy 15 percet, mikor is feladta, mert a lukon csak a féllába fért ki. Azt hittem megzabbantom.

Okosodik az én nagy fiam!!! Múltkor rájött, hogy a lavorba beletud ülni, abban ücsörgött, vagy 10 percet és nagyon tetszett neki! Pláne, hogy előtte kipakolta a pelenkáit és azokat tépdeste, rágcsálta...

Íme:



És büszke vagyok rá, mert olyan szépen el tud játszani már magában (na jó nem órákat, de azért 20 percet tuti).

Autózik:



Duplóval játszik:

esküvő 2008.08.30.

Utoljára az esküvői képek maradtak, de ebből most csak párat tudok felrakni, mert a profi fotókat még mindig nem kaptuk meg (és nem is egy babás blogba való)!









nyaralás 2008.08.02-08.09

A nyaralással szerencsénk volt, mert az augusztus egy kissé szeszélyes volt, de akkor, amikor mi bevettük Balcsit gyönyörű idő volt. Balatonmáriafürdő-alsón béreltünk egy 4 szobás házat, és az egy rém rendes család elindult vakációzni.

Már az érkezésünk is érdekes volt, mert a másfél órás utat a hatalmas dugó miatt 4 óra alatt sikerült megtennünk, úgy hogy Marci előtte való nap lebetegedett és lázas volt. Ettől eltekintve-malőr :-)-abszolút jó volt, tökéletes és még pihennünk is sikerült. Egy valamit viszont sikerült megtanulnom: az igazság tényleg odaát van!

Indulunk már?

Na most alaposan szemrevételezek mindent a nagypapával...

Apával, asszem a telefonját szeretné kiszedni a kezemből, dehogy, miért??? Nem értem...

Csini a fürdőgatyóm???

Esti csendélet!

Keresztanyuval

A Balcsiban növesztettem még a szempilláim

Na most eltolom a kocsit...

...nem sikerül így inkább megkóstolom.

Apa



Nagyi hason...ugye, milyen szép barna!

Nagyikkal fagyizunk.

Na így nem sokat lehetett látni, mert sok érdekes dolgot kellett felfedeznem.

Elfáradtam, pihentetem a szemeim.

Huppsz, rutinos csikk szedő lettem.

Én bepakoltam, indulhatunk!