Egy 4 tagú család első pillanatai...

Örömmel tudatjuk minden kedves (zug)blogolvasónkkal, hogy 2009.07.09.-én 9 órakor megérkezett Bende baba 3450 grammal és 54 centivel,császár metszéssel, 10/10-es Apgarral. Vasárnap már haza is jöhettünk bár eléggé aggódtam, hogy nem fognak, mivel elkezdett sárgulni Bende. De hál az égnek megkaptuk az elbocsájtó szép üzenetet. Azt hiszem kevés dolognak tudtam ennyire örülni, mert valljuk be piszok mód hiányzott Marci. Pedig esküszöm úgy vonultam be a kórházba, hogy kipihenem magam, mert az utóbbi időben elég hisztis volt a lelkem. De, ha tudtam volna mi vár rám, lehet még bentmaradok egy darabig. Így 11 óra tájékán elhagytuk a kórház épületét és megkezdődött kis családunk életének újabb fejezete immáron négyesben. Isteni érzés volt hazaérkezni, a rácson belépve megpillantottam az én "nagy fiam" és egyből elkezdtek potyogni a könnyeim, ő mindössze egy anyucival nyugtázta a dolgot, s ezen szó vagy 3 napig el sem hagyta a száját. Úgyanis elkezdődött a büntim. Azt hiszem a legkeményebb az volt, amikor kedden este el akartam altatni Marcit, ahogy szoktuk és ő ellökött magától majd közölte apuci. Bende persze ekkor kezdett rázendíteni. Nos apa be Marcihoz és felvettem Bendét és az ablakban állva zokogtam, hogy elvesztettem az én pici fiam. Nagyon rossz érzés volt. És, mint aki megérezte, hogy anyának ez már igen rossz, másnaptól megenyhült, mára meg minden a legnagyobb rendben van. Hazajövetel: Bátyus és öcsisajt elfoglaltam a helyem-már nagyobb vagyok, mint az elefánt És akkor nézzük az elsőket: Amikor először megpillantottam Bendét, az első gondolatom az volt, de szép, de gyönyörű. A második édesapám nem láthatja... .:-( A harmadik tiszta apucija!!!! Az első kézbevétel-Úristen, de pici, vajon jól fogom???? Az első tisztába tevés-na ő is egy kukacos, újdonságot nem okozhat, hát de... . Olyan vékonyka "csirkecsont" lábai voltakk, hogy az első pelusozásnál tisztességesen leizzadtam. Az első éjszaka itthon-ultragáz volt. Bende felsírt, amitől Marci megijedt, így ő is elkezdett sírni. Végül én bent a hálóban Bendével, Dani kint Marcival aludt, de előtte jóóóóól kisírták magukat. :-) Az első fürcsi-nagyon jól ment. Érdem apáé!!!!!! Bendének egy hangja nem volt. Az első séta-nagyon fárasztó volt a csaszi miatt. Az első gondolatom, hogy négyen lettünk-egyben ijesztő és csodálatos!!!!! Úgy gondolom ennél csodálatosabb ajándékot nem adhattunk Marcinak, mint egy testvér! Remélem ő is így fogja gondolni, és vigyázni fognak egymásra!!!!!!!! Adatok: 3450 garmmal és 54 centivel született. A kórházat 3200 grammal hagytuk el. Egy hét elteltével 3350 gramm volt. Átlagosan 60-70 grammokat szopizik. Köldökcsonkja a mai nap leesett-juhéjjjjjjjjjjjj!!!! Képek a fiatalúrról: Sasollak! Jajj, de uncsi ez az élet! Na, kinek a fia vagyok????? Álom-álom édes álom! Huppsz felébredtem... . De nem inkább mégis alszom, csak közben átöltözöm Anya felébresztett.. de velem nem lehet kibabrálni.Áááálmos vagyooook! Egy jól sikerült szülinap: Marci július 17-én töltötte be a második életévét. Nagy készülődés ugyan nem volt, mert Bende elvitte minden időnket és gondolatunkat, de úgy gondolom elég jól sikerült azért az ünneplés - amolyan német humoros házivideóra emlékeztetett a dolog. Történt, hogy mindent szépen előkészítettünk, szépen megterítettünk, Marcit leültettük az asztalhoz, apa vigyorgó fejjel hozta be a Hókuszpókos tortát (kedvenc mesefigurája és azért nem voltunk restek egy ilyet rendelni neki, én meghatódottan éneklem a Boldog Szülinapot- ekkor Marcinak valami bekattant, kivágta a hisztit, Apát meglátta a tortával, lepattant a székről és usgyi kirohant a szobából. Tesóm röhögve a kamerával a kezében csak annyit tudott kérdezni rohanjak utána és azt is felvegyem???!!!??? :-))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))) Ajándékok halmazát kapta: triciklit, hintalovat, csepp hintát, buszt, társasjátékot, puzzlet, Thomasos pólot. Jopi az asztalon. Kedvenc figurám. Hűlt helyem... . Azért visszajöttem elfújni a gyertyát. Mamától kaptam ezt a hintapacit, a nagyitól ezt a buszát. A déditől meg a társast és a puzzle-t. Mondhatni 4 tagúra bővült kis családunk első napjai igen izgalmasan teltek. Volt benne sírás és kacagás, nyugalom és feszültség. Bende most lesz két hetes, megnyugodni látszanak körülöttünk a dolgok. Talán kezdünk belerázkódni a mindennapi életbe. Egyre jobban megy az esti fürcsi két gyerkőccel, egyre jobbak a séták is. És azt hiszem egyre boldogabbak vagyunk, igen mi két gyermekes szülők! Csak egy valaki hiányzik, de nagyon... .