6 napja működünk. Még mindig angyali üzemmódba kapcsolva, nem is keresem rajta az átállító gombot. Már egyre többet van ébren, azaz délelőtt és délután is volt egy-egy óra, amikor már igényelte a közelséget. Eddig evett-aludt. Imádom, amikor ébren van, mert gyönyörű mandula szemei vannak (eddig). Nagyon ügyesen szopizik, max. 20 percet eszik, de van amikor kevesebb idő alatt betermeli a mennyiségét és utána két-három óra pihi van. Igaz a cickók bánják, mert olyan szívó ereje van, hogy már szinte sebes így amikor elkezdi szívni különböző csillag képeket látok magam előtt. Tegnap hozta haza Dani a mérleget, kíváncsiságból lemértem mennyit eszik és nem csalódtam, kb. 15 perc alatt betermel 90 ml-t. Az éjszakáink is álom kategóriába tartoznak. Most fél 10-kor szopizott, aztán fél egy kor és négykor. Azóta alszik. :-))))) Szóval eddig minden A legnagyobb rendben van vele. ÉS, hogy a nagyokról is áradozzak, egyszerűen tünemények. Lecsengett az első napok mindenáronakezembeakaromfognimiértnemadodhisznaffiúvagyok szindróma és azóta keresik nyugtázzák, mit csinál, simogatják és rám szólnak, ha nyöszörög, hogy anya biztos éhes, adj neki ciciiiiit. :-))))) Igaz le is foglalják őket, tegnap Danival voltak egész nap.
Rólam, hát ez a császár volt a legjobb élményem, nagyon jó hangulatú volt, de a gyógyulás ezután a legnehezebb. A felállás még néha igen nehézkes, a külső sebem húzódik, de a vízhatlan tapaszt még nem lehet levenni, így nem tudom kenegetni. Az EDA helyét igen csak érzem és abban a kezemben, amiben a branül volt begyulladt...de persze minden napról-napra jobb. :-))))
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése