Vadaspark

Már tegnap kitalálta Dani, mi lenne, ha ma elmennénk a Budakeszi vadasparkba. Még nem voltunk ott. Nos azzal nem számoltam, hogy a múlt heti h-f vírus után, én szintén egész éjjel wc-re fogok járni. Végig az járt a fejemben, hogy nem lehetek ennyire szerencsétlen, hogy egy hét elteltével,  a szombat éjszakám nagy részét  a tengeri kagylókkal kirakott wc ülőkén fogom tölteni. Mondjuk azért aggódtam rendesen, mert görcsölt is a pocakom és féltettem legkisebb gyöngyszemünket. Azonban hajnali 5-kor egész jól lettem, el is aludtam és 9-kor úgy ébredtem, mint aki az egész éjszakát végigaludta. Én a padlizsán krémre tippeltem, de mivel nem éreztem benne majonézt, így nem tudom, mi romolhatott meg benne. A lényeg, hogy a fiúk rendben vannak.
Így mégis nekivágtunk kalandos kirándulásunknak. Még oda sem értünk Marci máris afelől érdeklődött hevesen, mikor eszünk. Komolyan a magyarok gyöngyszeme, bárhova megyünk enni akar, bezzeg otthon...grrr... . Így pogácsával a kezünkben vágtunk neki a vadak megtekintésének. A kaput elhagyva, egy kedves fiatal ember rögtön ott termett és közölte lefényképezi a családot a bejáratnál, amit távozáskor "át is vehetünk". Hát jó legyen, úgy se sok kép készül rólunk. Aha, csak azt felejtette el hozzátenni Őkedvessége, hogy az átvétel 990 forintunkba fog kerülni. Azért ez ám a biznisz 990 forint egy darab képért, ahol az ember épp beesve a vadasparkba szélfútta frizurával, ijedt vad képpel pózol. Na, de sebaj megvettük, hátha a vadak is kapnak valamit belőle.
Az első kiszemelt, vagyis utunkba eső vad egy holló volt. Egy kedves anyuka levarjúzta, innentől kezdve Bendének csak varjú. Imádta, Marcit meg nem érdekelte. Annyira szerette, hogy visszarángatott egy  számára csak "cica" mellől és heves érdeklődést mutatott a pogácsa iránt. Na, miért??? Gondolta a hollók pogácsát esznek. Na nagy nehezen lebeszéltem erről és elindultunk a patások felé. DEEEEE, a vadaspark tele van tölgyfával, és ilyenkor ősszel lehullott makkokkal-Bendu szerint babokkal. Így a séta végtelen hosszúságúra nyúlt, mert kisfiam a fejébe vette, hogy a park összes makkját összegyűjti. Az állatok helyesek és így terhesen büdösek voltak. Bementünk az állatsimogatóba is (angol formája PETTING ZOO :-)))) )-szegény állatok nem tudták, mire is számítsanak, amikor meglátták a Papp fiúkat a kapuban. Bende kergette őket, Marci kergette és kiabált hozzá. Persze javukra legyen mondva ők csak etetni szerették volna zoo csemegével őket, de azok meg gondolom a reggel óta tartó folyamatos "kedveskedés" folyamán már majdnem felfordultak a zoo csemegétől.
Összességében egy jó kis délelőttöt töltöttünk el, másnak is szívesen ajánlom!

Indulásra készen :-)