Feeds RSS
Feeds RSS

2012. január 31., kedd

Mi kell Sebinek?

Amikor kiderült harmadik babánkat várjuk, úgy gondoltuk, ohhhh hát ez pofon egyszerű, mindenünk meg van, ami csak kell egy pici babának. Aztán szépen rá kellett jönünk bizony van, ami hiányzik és van amiből más kell, mert hogy ez a csöpp emberke azért fel fogja borítani a kis életünket/lakásunkat.
Mi kell neki? Nos a babakocsinkat eladtuk a barátnőmnek. Amúgy sem lenne jó, mert nem telikaros és már Bendunál érdekes volt úgy tolni, hogy közben Marci kezét fogtam. Mivel most már két gyerkőc fog a babakocsi mellett "sétálni" ez (telikarosság) főszemponttá vált. Sokat tanakodtunk, míg nem úgy néz ki egy ismerős barátnőm babakocsiját fogjuk megvenni. Ha létrejött az üzlet mindenképp hozok képet róla.
Aztán gondoltam ki szeretném próbálni a hordozást. Marcinál elképzelni sem tudtam, Bendunál már kezdtem megenyhülni, de az elhatározásom nem volt annyira erős, hogy tetté is fajuljon. Kengurunk ugyan volt, de rá kellett jönnöm, nagy is, nehéz is, kényelmetlen is és a gyerkőcnek sem a legjobb, mint utólagos olvasmányaimból kiderült. Viszont a kendőzéshez illetve annak megkötéséhez sem érzem elszántnak magam, így két dologban gondolkozom, vagy egy Close karikás kendőben vagy egy Manducában. A előbbi mellett az szól, hogy az olyan, mint egy kendő csak pikk-pakk meg lehet kötni, viszont csak 7-8 kilóig kényelmes. Viszont az én derekam többet szerintem nem is bírna. Viszont veszett drága és a vaterán sem nagyon adnak el. Vajon, miért????? Valószínű, mert jó!
Kellene még egy pihenőszék, ami a fiúk alatt tönkrement. Tudom sokan nem szeretik, nekünk viszont nagyon bejött. Nem egy hatalmas amerikai konyhás nappalink van, ahova berakok egy járókát aztán biztonságban van, amíg én főzök. Így bevált, hogy beleraktuk és vittük magunkkal. illetve szerettek benne "hintázni" is.
Ami nem kell, mert van, az a ruha. Hétvégén megnéztem, mert úgy rémlett csupa nyári ruhácskáink vannak, csak elfelejtettem, hogy tesóm is odaadta az övéit. Apám én ennyi gyerekruhát életemben nem láttam. Nem hazudok, ha azt mondom, hogy ha Sebi mindennap más ruhácskában lesz sem érünk a végére. :-)))) Van bölcsőnk, és kiságyunk, kádunk. Van két cicim, így remélem kaja is lesz. Már csak pelust kell neki venni.
Viszont hohohoho a fiúk szobájával kell valamit kezdeni. Mivel Bendu ruhái a pelenkázó komódban vannak, ahova Sebő ruhái kerülnek majd, Marci szekrényébe meg egy gombostűt nem tudok betenni, kell egy nagyobb szekrény. És mivel Marcus az ifjúsági ággyá szerelhető kiságyban fekszik, így neki egy ágyat kellene szerválni, de mivel még egy ágy nem fér el a szobába, így kiötlöttem, hogy emeletes ágyat kapnak, ami majd az új házikónkba is jó lesz a szobájukba. Így esett a választásom erre a két elemre. Persze nem lesz összhangba a fenyő komóddal és kisággyal, de nem sokat szeretnénk már ebben a lakásban lenni, így addig kibírjuk. :-) Nos ezt az emeletes ágyat választottam és ezt a szekrényt hozzá. Ennyit arról a harmadik gyerkőchöz nem kell semmi. :-))))))

 

További programajánló

Vasárnap is el szerettünk volna menni egy kicsit "művelődni" Marci szinten. A Közlekedési Múzeum volt a célpontunk. A gyerkőcök számára ugye a vonatok és közlekedési eszközök lehettek volna érdekesek,  míg anyájának meg apájának pedig "A szocializmus játékszerei" című kiállítás. Igen volna, mert hogy 17.00 perckor bezár hétvégén, télen. Miért???????? Simán nyitva lehetne hatig vagy hétig, amúgy is hideg van és sötét, teljesen jó családi program lenne. Az öt órai zárás meg annak gáz, akinek jól alvó gyermekei vannak.... . Az pedig csak hab lett volna a tortán, hogy hónap utolsó vasárnapja volt, és akkor"díjtalan a 26. év alattiaknak és a 18. év alatti személyeket kísérő legfeljebb 2 közeli hozzátartozónak". Mindegy is, mert lecsúsztunk róla. :-(

2012. január 29., vasárnap

Programajánlóóóóó

Tropicarium:

Múlt hét vasárnap voltunk a fiúkkal a Tropicariumba. Gondoltuk, milyen jó kis program lesz, Marci tuti élvezni fogja, mert sok színes hal, meg cápa, megmegmeg... Hát Nem igazán volt osztatlan a siker. Igazából rohangált össze-vissza és az aranyhal etetésen és a tüskés farkú ráján kívül nem sok minden érdekelte. Az utolsó is csak azért szerintem, mert egy hatalmas medencében vannak, amibe bele lehet nyúlni... . És persze mindig volt valami indok egy jó kis hisztire, főleg, hogy nem fényképezhetett....
Bendut lenyűgözte főleg a cápák, ráják látványa. Apájának a nyakába csimpaszkodva nyitott szájjal bámulta őket, igaz amikor közeledtek azért behúzta a nyakát.























Összességében nagyon szuper kis program, mi felnőttek kétségkívül élveztük. Ami nem tetszik, azaz ára, szerintünk drága, és hogy a kijárat az a Tropicarium boltjába nyílik, azaz rajta áthaladva lehet a területet elhagyni. Persze tele van apró mütyürükkel, plüss állatokkal és törékeny dolgokkal.

2012. január 27., péntek

26. hét + 6,8 kg

Hát nem valami biztató a súlyom, de sajna tehetek is róla. Ebben az egy hétben annyit ettem, mint nem is tudom, mikor. Egyszerűen tegnap este is Dani leült mellém egy zacskó chips-szel, majd ropival és itt végem volt. Csak úgy nyomtam befelé. És ugye ezek sós dolgok, így reggelre víz is volt bennem. Mármint nem dagadt a bokám, de a kezemen éreztem. :-( Szóval igyekszem-igyekszem, lehet Daninak éjfélre kéne hazajárnia és akkor nem esnék bűnbe. :-))))) Pedig tornázom szorgalmasan!
Sebi roppant mód élvezi az ilyen nasikat, akkor mindig beindul, amit pedig a fiúk élveznek. Tegnap kitaláltam-miután a fiúk imádják a kencéket-, hogy kenjük be a pocakom közösen-azaz kenjük be Sebit. Olyan, de olyan lelkesek voltak, persze ez a kis manó lapult ezerrel. Mondanom sem kell minden kakaóvajban úszott. Bendu már reggel is jelentkezett, hogy akkor ő bekenné Sebit, mert fáj a hasa. Mármint Sebié. :-) Ügyvéd lesz, mindent ki és meg magyaráz.

2012. január 21., szombat

Depi huss!!!

Ha már írok kevésbé boldog bejegyzést, akkor írok boldogat is! :-) Ma egész nap Danival kettesben voltunk. Igaz számtalan elintézni valónk volt, de jutott idő a kedvenc mexikói (azaz ezt az egyet ismerjük) éttermünkben egy ebédre, kézen fogva vásárolgatni a gyerkőcöknek és sokat-sokat beszélgetni. Úgyhogy azt hiszem nem javíthatatlan vagyok, hanem szerelmes, akinek hiányzik a másik fele.
 Éssss kedvenc apósom felhívott és hétfőn elvisz a doktorbácsihoz. Annyira jól esett ez a kedves gesztus, hogy csuda!!!!! :-)))

2012. január 20., péntek

25. hét, +5,5 kg

Rohan az idő.....szélsebesen, én meg csak kapkodom a fejem. Igazából csak egy gyors bejegyzés erejéig jöttem, mert lelki válságomat élem, és helyre kell rántanom magam belülről, hogy újult erővel vághassak neki a jövőnek. De lehet a január alapból erről szól, befelé fordulásról. 

Na, de a tények...Sebi szerintem nem depis, mint én. :-) Sokat mocorog, igazából, mintha vigyázzállásban lenne bennem, mert a bordáim között pattogtatja a lábacskáit. A szénhidrát diéta megyeget, néha bűnözök, mert a boldogság hormonokat utána kell pótolnom, úgy érzem. Na nem csoki formájában, hanem müzliszelet, Jó Reggelt szelet, gyümölcsök-az utolsóra nagyon rá vagyok kattanva, de ugye az is tele van szénhidráttal.
Elkezdtem a pocakom is kenegetni kakaóvajjal, nehogy még rondább legyen, ami amúgy sem szép már.Nem fogok méregdrága cuccokat venni, amik nem érnek semmi, ez is tökéletes.
Ma kellett volna dokihoz menni, de a jövőhétre tolódik, révén fiúk itthon, velük mégsem mehetek-tényleg ezt, hogy oldja meg az, akinek kis gyereke van????? Így a cukros vérvétel is a jövőhéten lesz szerintem.

2012. január 19., csütörtök

A béka és annak a popsija alatt....

Nem vagyok toppon a héten. Ugye kezdődött a hét elejével, amikor beteg lettem és segítségem száma nullával volt egyenlő. Vagyis egy volt, de nem rokon. Ez óriási csalódást okozott számomra, azóta is azt a sebem nyalogatom. Aztán folytatódott azzal, hogy a fiúk is itthon rekedtek, mert Marci gyakice a bolondját járatja velem és ehhez csatlakozott Bendu is. Ugyanis Őurasága utál óvodába járni. Ezt most találta ki másfél év után. A miértje homályban van előttem-ő nem mondja, óvónők nem mondják, de azt hiszem, most már rá fogok csapni az asztalra. Ugyanis kitűnően tudja produkálni a "majdnemmegfulladokitthelyben" köhögést. De annyira élethű, hogy berezeltem kedden és szerdán már nem vittem-ja, hogy kedden sem ment, mert nem volt fűtés az oviban...no comment... . Szerdán déltől rendelt a doktornő, szerintem a legrosszabb időpontban, de ez mindegy is volt, mert ahogy kiejtettem a számon, hogy nem megy oviba és lazán le is mondtam a hetét, mint akinél elvágták a kezdődő tüdőgyulladást. Így itthon képviseltetik magukat teljes létszámban, makk egészségesen. 
Az idő is borult, esik is, menni sehova nem tudunk. Mellesleg ide se akar jönni senki...

Megyek is tornázom egyet...a nap fénypontja!