Jó rég...

Jó rég nem írtam, de mentségemre legyen, hogy két gyerkőccel nem könnyű---vagyis még az, de jó lenne, ha egy nap nem 24, hanem 48 órából állna. Mire az ember mindennel kész, este van. Tudjátok este van, este van ki-ki nyugalomban, és Bendő a hálónkban alszik, így akkor már nem kezdek el klimpírozni. Pedig lett volna bőven, mit írnom.

Kezdve azzal, hogy múlthéten Zalaegerszegre utaztunk, hát nem minden úgy sikerült, ahogy elterveztük, de sebaj lesz ez még így se. Történetesen a strandcuccokat ugyan abban a pozícióban cipeltük haza, ahogyan levittük (pedig Balcsizás volt betervezve). Viszont Marcusnak az ottani doktor bácsi helyreigazítást eszközölt a kukacán, Bendének meg a nátháját orvosolta. Marcival szenvedtünk két napot, a harmadikra már nem volt semmi gond, szegénykém csak annyit tudott mondni fáááááj a kukaszom. :-((( Szerintünk- látva a szenvedést halmazt- sokkal jobb, hogy most lett hátrahúzva, mint három évesen, ahogyan mostanság szokás. Merthogy ez a kukacdolog a menyegzőjéig sem rendeződött volna az tuti.
Nagy előnye, hogy a szobatisztsága újra nagy erőre kapott. Ugyanis a pisilés a pelusba fájt neki (amúgy is), gondolom, ahogy hozzáért neki. Sikítva-rohanva közölte, hogy PÍSÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍ, úgy kellett rimánkodni, hogy engedje el nem fog fájni, és láss csodát a wcbe elengedte és nem fájt. Azóta is mondja, ha kell neki, hogy pisi, de a kakinál is szól.

Bende pedig egy hetes kora óta küzdött valami nátha féleséggel, ami az estéinket jobban írva az éjszakáinkat keserítette meg. Na ez a doki bácsi ezüst valamivel (most nem jut eszembe) ecsetelte le neki a nóziját, azóta rohamosan javul, már csak vízszerű valami távozik neki.
(egy kis összegzés róla: 3200 grammal volt, amikor hazajöttünk, három héttel később 3880 grammot mutatott a mérleg, ebből egy hét alatt hízott 400 grammot. Szopi rekordja 160 gramm volt egy!!! ciciből. :-))) Szal kerekedünk-kerekedünk!!!)

Majd pénteken jöttünk haza, Apa szombaton dolgozott, akkor anyumnál voltunk, vasárnap pedig a nagypapa jött felköszönteni Marcit és Bendét meglátogatni. Marcus megint előadta magát, nem volt hajlandó egy helyiségben lenni velük (mert persze nemcsak a nagypapa jött, hanem itt volt Buci, Zsuzsi, Andris és Vera is), de a végére természetesen puszipajtások lettek. Nem tudom kinél, hogy van ez, de nálunk menetrend szerinti, ha olyan ember jön hozzánk, akit nem lát rendszeresen, akkor elbújik a hálóba és kb. 20 perc után dugja csak ki a nóziját onnan.

Hétfőtől pedig három hét után Apa elment dolgozni, mi itthon-végre minden a régi kerékvágásba került. Marci dackorszaka lecsengőben, a büntetése, ami engem illetett már a múlté, újra én vagyok az anyucikája (ami az elmúlt időszakra nem volt elmondható, mindig történtek olyan dolgok, amit őt kizökkentették a kis megszokott dolgaiból és rajtam töltötte ---vagy nem----ki).

És akkor a jelen:

A mai napunk sajna ennek a gyönyörű időnek köszönhetően elég katasztrofálisra sikeredett. Az éjszaka nagyon jól telt kétszer kelt, ahogy mostanság szokott hajnali egykor majd legközelebb 4 óra környékén. A reggelünk is jóltelt, míg Marcival a szokásos szeánszunkat csináltuk (felkelés, pisi, kakó, reggeli, átöltözés) ő aludt, majd felébredt, szopizott na és utánnnnna... csak nem aludt el. Amit eleinte betudtam annak, hogy fejlődik a babu, nem aludhat állandóan. Hát ez a tippem nem jött be. Ugyanis jött az eső és ő ugyanúgy, mint a bátyuskája emiatt volt igen zaklatott állapotban-értsd csak sírt csak sírt csak sírt. Még szerencse, hogyMarcit anyum elvitte így erről a koncertről legalábbis egy részéről lemaradt. :-) Igen, egy részéről, ugyanis még mindig tart.... .

Ilyenkor mindig erre az idilli pillanatra gondolok:






















Marcus is jól van már. A kukaszkája :-) már nem fáj pisilés közben, de továbbra is kitartóan wc-be pisil, viszont a fürcsi vízbe való kukachuzogatás még nem barátja.

Azonban, mire sikerül beillesztenem ezt a bejegyzést a jelen már múlt eltelt egy nap.... :-))))))

Képek az elmúlt napokról:








anyát a wc-n is imádom!!!!!



























Huhuuuu, tudok ám ilyet is!!!!














egy úr alvás közben is úr :-)














Testvérek???? :-)















na, kire hasonlítok?















egy szép pillanat...