süt a nap, bacik távozóban

Ilyen gyönyörű napsütéses időben még gyógyulni is sokkal, de sokkal jobb. Még mindenki fújja az orrát meg köhögünk, mintha szanatóriumban lennénk, de sokkal-sokkal jobb a közérzetünk. A fiúk is vidámabbak, energikusabbak, sőt Marci kifejezetten jól ebédelt, ami az elmúlt napokra nem volt jellemző. Úgyhogy bízom benne ezt a rémálmot lassan magunk mögött tudhatjuk.

Viszont nekem beállt a derekam. Na, nehogy azért minden tökéletes legyen. A mozgás elég nehezemre esik, hajolgatást már be sem vállalom. De akkor is elmegyünk délután sétálni, hisz már egy hete nem voltunk levegőn, legfeljebb majd lassabban megyek. :-))))

Ma hatalmába kerített egy kis fészekrakó ösztön. Elővettem Sebi ruhácskáit, beraktam a komódjába, a fiúk ruháit meg elrendezgettem a szekrényükbe. Rájöttem szekrényt nem kell venni, legfeljebb csak egy kis komódot, de azt se annyira muszáj. Így marad az emeletes ágy-az mindenképp kell, meg könyvespolcok, mert a könyvek most a pelenkázó komódon sorakoznak. Az6t,a mit múltkor belinkeltem emeletes ágyat nem tudjuk megvenni, mert bár beférne, de olyan sok helyet elvesz, hogy lebeszéltük magunkat. Így kerestem másikat, ami nem utolsó, hogy sokkal olcsóbb is. Rájöttem ide már nem akarok drága dolgokat venni, mert mi van, ha költözésnél sérül, inkább majd az új házikónkat rendezzük be úgy, ahogy szeretnénk. :-)

Na, így délután másképp látom a helyzetet:

Marci ismét lázas és fájlalja a fülét. Holnap jö a doktornéni délelőtt...pedig reménykedtem ő megússza antibiotikum nélkül. :-( Igaz az is jelzés értékű, hogy két hét alatt most lázasodik harmadszorra-mármint folyamatát tekintve, nem alkalmat nézve.
A derekam überbrutál......nem tudok gyakorlatilag mozogni. Se ülni, se állni, se feküdni nem jó-ha megyek akkor nem gáz annyira.